A sóbontó készülék a vegyszeres kezelés egyik legnépszerűbb formája. A sóbontással történő vegyszerezes a közvélekedéssel ellentétben klóros vízkezelésnek tekinthető. A sóbontó a vegyszerezes során a medence vizében oldott jódozatlan vákumsóból készíti a klórt, melyet visszaforgat a medence fertőtlenítésére.
Ahogyan megtanultuk az általános iskolában a só kémiai képlete NaCl, melyet a sóbontó készülék egy elektrolízis folyamat során titánium bevonatos cellák segítségével szétbont nátrium és klór molekulákra és természetesen ezeket a klór molekulákat használja a sóbontó a fertőtlenítésére.
A leggyakrabban használt sóbontók általában 4 kg/m3 sóigénnyel üzemelnek, de léteznek olyanok is, melyek alacsony sótartalom mellett működnek (1kg/m3).
A sóbontó szülőhazája Ausztrália, így elmondható, hogy a ausztral készülékek a legmegbízhatóbbnak a piaci kínálatban.
A legegyszerűbb sóbontó készülékek általában nem mèrik a medence klórtartalmát, de nagyon egyszerű adagolás beállítási lehetőséget biztosít a felhasználónak. Persze van arra is lehetőség, hogy a klór termelés mértéket merjük és befolyásolják akar egy szondán keresztül, akar távoli felügyelettel.
Már a közepes árfekvésű sóbontó is rendelkeznek ugynevezett polarítás váltási funkcióval, melynek segítségével minimálisra csökkenthető a fizikai karbantartás szükségessége. Amennyiben a háztartásban kemény a víz úgy víz keménység módosítására szükség lehet.
A sóbontás csak a medence fertőtlenítésére alkalmas, így a medence vizének kémhatását ellenőrizni és szükség esetén korrigálni szükséges, mely folyamat természetesen szintén automatizálható.
A sóbontó használatakor, főként az első évben javasoljuk a víz tesztelését, hogy legyen tapasztalatunk a sóbontó beállításához, valamint érdemes a sóbontó titanium cellájának időközönkénti ellenőrzése annak érdekében, hogy a cellák fizikai tisztítása megtörténjen.
A sóbontó készülék beépítésekor elkerülő ágat (bypass ágat) használunk mely lehetővé teszi, hogy szükség esetén a medence víz áramlása elkerülje a sóbontó cellákat.